A ló származása

 A ló legkorábbi őseinek a Hyracotheriumnak (korábbi néven Eohippus) mintegy 50 millió éves fosszíliáit Észak-Amerikában fedezték fel, de hasonló maradványokat találtak Európában is. Az ősló rövid nyakú, bárány méretű emlős volt, négyujjas első és háromujjas hátsó lábakkal.
 A Hyracotherium különböző vonalai 50-38 millió évvel ezelőttig léteztek. Erdő- és mocsár- lakó állatok voltak, mivel akkor a füves puszták még nem alakultak ki. Először Észak-Amerikában jelentek meg, majd innen vándoroltak át a mai Európa területére. Egyes területek hidegebbé és szárazabbá váltak, fűborította sík területek alakultak ki, ahol az ősi lovak lábai megnyúltak, gyorsabbak lettek, a lábujjak száma pedig mindegyik lábon háromra csökkent.  A háromújjú lovak két csoportja fejlődött ki: a lombevőké és a fűevőké. Előbb a lombevők jelentek meg, aztán úgy 11 millió évvel ezelőtt kihaltak. A 10-15 millió évvel ezelőtt megjelent fűevők nagyobb testűek voltak, hosszabb lábakkal, és a takarmányt jobban hasznosították. Egyes történészek szerint Nagy Sándor lova, Bucephalus is háromujjas volt; a középső ujjak viselték a test súlyát, s ez így az ősi formára való visszaütésként értelmezhető.
 A fűevőkön belül fokozatosan kialakult az egyujjas vonal. E lovak teste nagyobb lett, lábaik, állkapcsuk és koponyájuk mérete megnőtt, egyre inkább alkalmazkodtak a legelésző és gyorsabb futást követelő életmódhoz. Az egyujjasok kialakulási helye a Hyracotheriumhoz hasonlóan Észak- és Közép-Amerikába vándorolt. A külön féle típusok az akkor még létező földnyelven át vándoroltak Alaszka és a mai Szibéria területe között, míg e földnyelv eltűnésével az európai, afrikai és ázsiai lótípusok elszigetelődtek az amerikaiaktól.
 Az egyujjas vonal neve Equus, ez az egyenes ági őse a mai lónak és rokonainak, a zebrának és a szamárnak. Az Equusnak sok faja létezett, de ezek legtöbbje a legutolsó jégkorszak végére kihalt, beleértve az észak-amerikai fajokat is. Az Ázsiában és Európában fennmaradt fajok nagy és kis testű típusokra váltak szét.

Az Eohippusként is ismert Hyracotherium egyike a lovak legkorábbi őseinek, 50 millió évvel ezelőtt élt. A Dinohippus - az Eohippus leszármazottja - ezelőtt 15 millió évvel jelent meg. A korai Equus a Dinohippustól származik.

A zebra, a ló egyik legközelebbi rokona szintén az Equustól származik, és sokban hasonlít a primitív pónitípusokhoz - például a felálló sörénye és a zömök teste. Az ősi fajtákon, mint a tarpán vagy a mongol (psevalszki) vadlovon gyakran feltűnnek a zebrára utaló jegyek - főleg a lábakon és a borda alatti tájékon.